Névjegy: Conus (Rhizoconus) capitaneus, Linné (1758) Méret: 50-100 mm

Elterjedés: Indo-pacifikus régió - Natal-tól és Kelet-Afrikától Hawaii-ig, Samoa és Tonga, Japántól Ausztráliáig; a nagy kérdés: Vörös-tenger?

Conus capitaneus egyike a már Linné által is ismert kúpcsigáknak. Élő példányokról készült fotók találhatóak a következő helyen: Kwajalein Underwater, Conus capitaneus.

Nevezéktan

A capitaneus is szerepel az első hivatalos állatrendszertani munkában.

Linné a következőket írta 1758-ban:

C. testa conica glabra basi fusca, spira convexiuscula. - Sima felszínű, kúpalakú ház barna alappal, a tekercs enyhén konvex.

Illetve kiegészítésként szerepel még:

Testa caesia fasciis 2 s. 3 albis fusco-maculatis. - Szürke ház, 2-3 darab, sötét foltokkal tarkított fehér sávval.

A szürke szín nem túl találó (sosem láttam még ilyen capitaneus házat), Gmelin javít is rajta, és lesz helyette "olivacea, lutea, fusca, spadicea aut intermedia", azaz sárgászöld, sárga, barna, gesztenye vagy ezek keveréke.

A fehér sávok száma sem stimmel, jellemzően a vállon és az utolsó kanyarulat közepén található egy-egy darab belőle. Reeve ábráján egy alaposan pöttyözött példány látható.

Egyetlen formát tartanak számon, ez pedig a f. ceciliae (Crosse, 1858). Jellemzője az utolsó kanyarulat barázdált felszíne sub-adult capitaneus példányokon.

Ha a formáknál nemcsak az elnevezettet vizsgáljuk, akkor elkülöníthetünk három különböző megjelenést:

• a fehér részen kívül pöttysávokat tartalmazókat,
• a fehér részen kívül tengelyirányú csíkokat tartalmazókat,
• a fehér részen kívül semmilyen foltot nem tartalmazókat.

Létezik persze vegyes megjelenés is, például felül pöttyözött alul foltmentes, vagy éppen felül csíkos alul pöttyözött változat.

Egy kis méretű, háti oldalán, felül gyengén pöttyözött példány látható az alábbi képen:

Összehasonlítás

A csíkos capitaneus és a sumatrensis hasonlóságáról írtam a Vörös-tengerről szóló cikkben.

A fehér sávon kívül pötty- és csíkmentes valamint a csak egy-két sornyi pöttyöt tartalmazó capitaneus házak első pillantásra nehezen különböztethetőek meg a mustelinus házaktól, de van néhány szempont, amely alapján könnyen szétválaszthatóak:

• a mustelinus házak általában karcsúbbak a capitaneus házaknál,
• a mustelinus házak középső fehér sávjában lévő sötét pöttyei tengelyirányban nem kapcsolódnak össze,
• a capitaneus háza az alapnál sötétbarna szokott lenni.

A capitaneus és a namocanus között feltűnő különbség az utóbbi házának utolsó kanyarulatára jellemző spirális vonalak hiánya a capitaneus házán. Az alap sötétbarna színe is csak a capitaneus-ra jellemző.

Található-e Conus capitaneus a Vörös-tengerben?

A capitaneus kapcsán ez a kérdés a legizgalmasabb számomra.

Wils (1986) Vörös-tenger kúpcsigáiról szóló anyaga nem tartalmaz Conus capitaneus hivatkozást, részben ezen alapulva RKK határozottan elutasítja annak vörös-tengeri előfordulását. Még a legújabb átfogó munkában - Monnier et al. (2018) - is úgy szerepel, hogy nincs capitaneus sem a Vörös-tengerben, sem az Ádeni-öbölben. Utóbbit - véleményem szerint - az azonos kiadványban lévő néhány kép cáfolja.

Ellenben a WoRMS tudásbázis már dokumentált előfordulási helyként tárgyalja a Vörös-tengert, hivatkozásként pedig Vine - Wilshez hasonlóan - szintén 1986-os munkája (Red Sea Invertebrates) szolgál.

Két Internetről letölthető anyag is foglalkozik a Port Sudan környéki fajokkal, és mindkettő listázza a capitaneus-t:

• Mastaller: The Marine Molluscan Assemblages of Port Sudan, Red Sea (1978)
• Taylor, Reid: The Abundance and Trophic Classification of Molluscs upon Coral Reefs in The Sudanese Red Sea (1984)

Mindegyik említett anyagban szerepel a capitaneus mellett a vexillum is, azaz gyanítható, hogy a kutatók nem tévesztették össze a két faj házának példányait.

Magam részéről hiszem, hogy valóban létezik Conus capitaneus a Vörös-tengerben.