Névjegy: Conus (Lithoconus) leopardus, Röding (1798) Méret: 80-225 mm

Elterjedés: Indo-pacifikus térség - Vörös-tenger kivételével

Conus leopardus (Lithoconus leopardus) az Indo-pacifikus térség legnagyobb méretű házával rendelkező kúpcsiga faja. Nevét vélhetően a kisebb méretű példányokon látható, jellegzetesen kerek foltjairól kapta.

Egy egészen kivételes Leopárd kúpcsigaház fényképe tekinthető meg ebben a könyvben: Guido Poppe, Philippe Poppe és Sheila Tagaro: 1000 Shells (a weboldalon a kisképek közül a negyediken). A pöttyök csíkszerű összefolyása rendkívüli.

Élő példányok az általam többször hivatkozott weboldalról: Kwajalein Underwater, Conus leopardus

Nevezéktan

A leopardus nevet először Röding használta 1789-es katalógusában. Ennek azért van jelentősége, mert korábban - és vannak akik később is - a leopardus-szerű kúpcsigákat együtt, közös néven kezelték ("fehér tigris", "zenélő szarv").

Rumph könyvében megjelent az Írásos "szarv" elnevezés, amely - abból kiindulva, hogy Rumph a "szarv" szót használta a kúp helyett - a későbbi Írásos kúpcsigára utal.

[Megjegyzés: a holland hoorn, a német és angol horn ugyanúgy jelenti a szarv, mint a kürt szót. A méretes Triton-kürt esetében utóbbi létjogosultsága igazolódott, mivel annak a fajnak a házát valóban használják hangok kiadására. A sokszor kicsi mérettel megáldott kúpcsigaházak esetében a "szarv" szó használatának látszik nagyobb létjogosultsága.]

Ehhez igazodva vezette be Linné a Conus litteratus megnevezést, és hivatkozott Rumph egy olyan rajzára, amelyről azt gondolom, inkább egy Leopárd kúpcsiga háti oldalát ábrázolja.

Röding - aki a Systema Naturae Gmelin által szerkesztett kiadását ismerte - a leopardus név mellett használta a litteratus és a sima pardus nevet is. Mindegyik esetében egy-egy Martini ábrára hivatkozott. A pardus esetében egy spirális irányban számos pirosas csíkkal ellátott példányt, a litteratus esetében egy spirális irányban három sárga csíkkal rendelkező egyedet, míg a leopardus-nál egy csíkmentes házat látunk. Mindhárom esetben hivatkozott a Gmelin által - Linné után - megtartott Conus litteratus elnevezésre is.

Logikusnak tűnik arra gondolni, hogy Röding szerint nem egyetlen faj három különböző variánsával van dolgunk, hanem három különböző fajjal. A leopardus és a litteratus tekintetében nem is tévedett. A pardus esetében vélhetően egy egészen ritka színezetű litteratus példányt ábrázol Martini rajza.

1822-ben Lamarck újból felfedezte a leopardus-t, és a millepunctatus nevet adta neki. Ő is megkülönböztette a Conus litteratus-tól, viszont Martini pirosas csíkokkal rendelkező példányát a millepunctatus egy variánsaként tárgyalta. Mivel Röding a katalógusában nem helyezett el leírásokat, ezért Lamarck-tól idézek a leopardus-ra (millepunctatus-ra) vonatkozóan:

C. testa turbinata, alba, maculis fuscis aut nigris seriatim cincta; spira plano-obtusa: anfractibus subcanaliculatis. - Fordított kúp alakú Conus ház, fehér alapon sötét akár fekete foltok körbeérő sorával; lapos, tompa végű tekerccsel: enyhén csatornás kanyarulattetőkkel.

A kisebb leopardus házak rendszerint szépen pöttyözöttek (lásd korábbi cikkemet az ajkak köszörüléséről), a méret növekedésével azonban csökken a pöttyök száma, és a ház is egyre viseltesebbnek tűnik. Az alábbi képen egy 12 centiméteres példány látható:

Conus leopardus, Röding, 1798

Összehasonlítás

Az előzmények ismeretében nem meglepő, hogy a Conus leopardus kapcsán a Conus litteratus házával való összevetésre kerül itt sor. Ha valaki biztosra akar menni, akkor a ház alsó részének színét vizsgálja. A leopardus háza fehér, egyes helyeken előfordulhat szürkés-kék árnyalat. A litteratus háza is fehér, de a ház alapjánál mindig kékes-barna.

További - nem minden esetben meglévő vagy jól látható - ismertetőjegyek:

• leopardus házán soha sincsenek körbeérő színes csíkok,
• leopardus házának alján általában pöttymentes rész látható, míg a litteratus ott is pöttyözött,
• litteratus tekercse sokszor "besüpped" a váll mögé, leopardus tekercse rendszerint kis mértékben kiemelkedik.