Az előző két cikkben bemutatott fajok esetében jeleztem, hogy elterjedtek az Indo-pacifikus régióban, de a Vörös-tengerben nem találhatóak meg. Bár sok olyan faj található a kúpcsigák családjában, amely itt sosem fordul elő, az is elmondható, hogy a Vörös-tenger egyedi élővilágának része jó néhány endemikus (csak egy adott területen élő) Conus faj is.

Az alábbiakban röviden bemutatom a terület jellemző kúpcsigáit, valamint megemlítek néhány érdekességet egyes fajokra vonatkozóan.

Egy adott területen élő fajok meghatározását rendszerint a területre irányuló expedíciók segítik elő. A Vörös-tenger csigáinak felderítésében a 19. század végén végrehajtott "Pola" is egy ilyen vállakozás volt, bár ez kúpcsigák szempontjából nem hozott lehengerlő sikert. Összesen két különböző faj egy-egy - általuk formának tekintett - "típusára" vonatkozó példányokat találtak, igaz, korábban egyikről sem volt leírás.

Sikeresebbnek tekinthetjük a 20. század második felének kutatásait. Ezek bemutatására talán sort kerítek a jövőben.

Mielőtt tovább lépnénk, érdemes tisztázni mely területeket kezelünk a Vörös-tenger részeként.

Északi irányból indulunk, ahol a Sínai-félszigetet két oldalról határoló egy-egy öbölre találunk rá. A félszigethez képest délnyugaton a Szuezi-öböl, délkeleten az Akabai-öböl helyezkedik el, déli irányban pedig a Vörös-tenger található, amelynek északi leágazásaként tekinthetünk a két emltett öbölre.

A Vörös-tengert déli irányból a Báb el-Mandeb tengerszoros választja el az Ádeni-öböltől.

A Vörös-tengert érintő kutatások egy része érintette a Sínai-félszigetet, így a Szuezi-öböl egy részét és az Akabai-öbölt is. Ezért amikor a Vörös-tenger kúpcsigáiról írok, e két öböl állatvilágával is foglalkozom.

Jellemző fajok/alfajok

Nyilván szubjektív a választás, de igyekeztem 5 olyan fajt/alfajt kiválasztani, amelyek kifejezetten erre a térségre jellemzőek, esetleg valamilyen szempontból érdekesek is.

Conus (Rhizoconus) sumatrensis (Hwass, 1792)

Az Indo-pacifikus régió különböző részeiben elterjedt Conus vexillum közeli "rokona", amely kizárólag az Indiai-óceán észak-nyugati részén él, elkülönülten a vexillumtól. Egyes szerzők a vexillum alfajaként kezelik, Conus vexillum sumatrensis néven.

"Rokonától" látványosan eltér sötét, tengelyirányú sávokkal ellátott házával. Hossza általában rövidebb, relatív súlya rendszerint nagyobb a vexillumnál.

Jogos lehet a kérdés, elnevezésében miért "szumátrai" az a faj, amelyhez élőhelyként a Vörös-tengert és közvetlen környezetét kötjük? Hwass leírásában az szerepel, hogy a kelet-indiai tengerek (!) lakójáról van szó, amely elsődlegesen Szumátra környékén található. Wils 1986-ban helyére tette ezt a tévedést, de magyarázatát - tudtommal - még senki sem adta a hibának.

Az én teóriám azon alapul, hogy az Indonéziában is előforduló Conus capitaneus-nak van olyan megjelenési formája, amelynél a házon a sumatrensis házán lévőre emlékeztető csíkok találhatóak. Ez olyan szakavatottak szintjén is okozott már problémát, mint Monnier és társai, akik 2018-as kiadványuk első kötetének Conus sumatrensis-ről szóló részében a képek közé capitaneus példányok házát is elhelyezték - lásd Shell Books Review: A Taxonomic Iconography of Living Conidae videóban 7:46-nál, baloldalon 2-es és 3-as kép a többihez (mindkét oldalon) képest.

A könyvet nézve könnyen azonosítható két - RKK által már leírt - tipikus jegy, amely alapján a "csíkos" capitaneus-ok elkülöníthetőek a sumatrensis-ektől: a sumatrensis-ektől idegen zöldes (olív) háttérszín és a pöttyök jelenléte a házon.

Úgy tippelem, hogy Hwass "csíkos" capitaneus példányok illetve rajzok alapján írhatta Szumátrát tipikus élőhelyként, de logikus magyarázat lehet bármilyen tengelyirányú csíkozással rendelkező, Szumátrán is honos faj egy-egy példányával való összekeverés (például a "hagyományos" Vexillumnak is létezik ilyen előfordulása).

Conus (Gastridium) fragilissimus (Petuch, 1979)

A hírhedt térképes kúpcsiga (Conus geographus) "kistestvére" a Vörös-tenger középső és déli részén valamint az Ádeni-öbölben, Dzsibutinál él. Késői felfedezésében szerepet játszhatott, hogy Conus geographus is él azokon a területeken, ahol a fragilissimus megtalálható, és hihették fiatal vagy törpe geographus példányoknak a talált darabokat.

Amennyiben egy ilyen vizsgált példány kezdeti kanyarulatainak teteje rendben van, úgy a két faj megkülönböztethető egymástól annak alapján, hogy a csúcs és környéke rózsaszínű (geographus) vagy barna (fragilissimus). Érdemes megvizsgálni a váll dudorait is, mert ha azokon elkülönülő fehérség látható, akkor fragilissimus-ról lehet szó.

Conus (Cylinder) neovicarius (da Motta, 1982)

A textilmintás kúpcsiga vörös-tengeri előfordulása, sokak szerint annak alfaja (Conus textile neovicarius). Elterjedési területe a Vörös-tenger és az Ádeni-öböl.

Az Indiai-óceánban található "textilmintás" kúpcsigáktól házának egyenesebb oldalaival és egyértelműen szögletes vállával különbözik. Létezik egy kerekebb vállú formája is a Vörös-tengerben, amelyet f. dahlakensis-nek (da Motta, 1982) neveztek el.

Conus (Leptoconus) eduardi (Delsaerdt, 1997)

Az Indiai-óceán egyik gyönyörűsége a Conus milneedwardsi faj háza. A milneedwardsi-nak több alfaja is létezik, amelyek földrajzilag elkülönült területen élnek. Leggyakrabban az India környékén élő Conus milneedwardsi clytospira házával lehet találkozni a kereskedők kínálatában.

A második leggyakoribb előfordulással Conus milneedwardsi milneedwardsi rendelkezik, amely az afrikai kontinens keleti partjánál valamint az Arab-félsziget déli részén található.

Conus milneedwardsi lemuriensis névre "keresztelték" a Mascarenhas-szigetcsoport és a Saya de Mahla-pad által lefedett területen élő, nagyon ritka példányokat.

És egyes nevezéktanászok szerint Conus milneedwardsi eduardi néven a Vörös-tengerből származik egy extrém ritka alfaj. Tudomásom szerint a mai napig csak az a néhány példány ismert, amelyről Delsaerdt még 1997-ben írt:

• az első ismert, kifejlett darab még 1990-ből származik, Dahlak-szigetcsoport lelőhellyel és cca. 65 mm hosszal; eredetileg Valeri Darkin gyűjteményének darabja volt, amelyet 1991 decemberében vásárolt meg Donald Dan neves kereskedő, jelenleg pedig William Cargile tulajdona,
• a második ismert, méretes darabra (közel 11 cm!) 1991-ben akadt rá Delsaerdt csapata Kuszeír déli részén,
• két Ádeni-öbölből származó fiatal példányt még Röckel vizsgált,
• egy - képekről nehezen azonosítható - potenciális eduardi példány Jemenből Adolphe Stephant gyűjteményének része volt.

Delsaerdt cikkét tartalmazó Gloria Maris innen tölthető le: https://storage.googleapis.com/conchology-general-images/images/gloriamaris/pdfs/1996/Vol35-4+5.pdf

Conus (Pionoconus) striatus juliaallaryae (Cossignani, 2013)

A rovátkolt kúpcsiga szintén a veszélyes fajok közé tartozik. Sokáig egységesen Conus striatus néven illették e faj képviselőit élőhelytől függetlenül. Volt ugyan törekvés arra nézve, hogy különböztessék meg két hasonló alakú, de sötét foltoktól mentes előfordulástól, konkrétan a Conus floridus-tól (Sowerby II, 1858), mely később Conus chusaki (da Motta, 1978) néven is megjelent, valamint a Conus subfloridus-tól (da Motta, 1985). RKK ezeket a striatus formáiként határozta meg, Monnier és társai újfent önálló fajokként kezelik.

Nagyobb az egyetértés abban, hogy a Vörös-tengerben és Hawaii-on fellelhető striatus példányok eltérő alfajt képviselnek a hagyományos striatushoz képest. Jelenleg három striatus alfajt tartanak számon:

• Conus striatus striatus (Linné, 1758): az Indo-pacifikus térség nagy részére jellemző rovátkolt kúpcsiga,
• Conus striatus juliaallaryae (Cossignani, 2013): Vörös-tenger és Ádeni-öböl rovátkolt kúpcsigája
• Conus striatus ouhaensis (Tucker, Tenorio & Chaney, 2011): Hawaii rovátkolt kúpcsigája

A juliaallaryae jellegzetessége a jóval a váll alatt kidomborodó oldala.

Kapcsolat a Földközi-tengerrel

Ha már érdekességekre vadászunk, akkor érdemes megemlíteni, hogy amíg a Vörös-tenger és a délről határoló Ádeni-öböl élővilágában sok esetben átfedés található, addig az északon a Szuezi-csatorna által összekötött Földközi-tenger és a Vörös-tenger kúpcsiga élővilága lényegében diszjunkt.

Jelenlegi ismereteink szerint a Földközi-tengerben egyetlen kúpcsigafaj él, melynek neve Conus ventricosus. Felvetődik a kérdés, hogy pusztán a közelség miatt előfordulhat-e, hogy valamely faj példányai mind a Vörös-tengerben, mind a Földközi tengerben megtalálhatóak. Bár arra nem ismerek példát, hogy Conus ventricosus-t találtak volna a Szuezi-öbölben, fordított helyzetre a 80-as évek közepén akadt dokumentált eset.

Dieter Röckel 1986-os cikke a "Sensational find in the Mediterranean" hangzatos címet kapta. A cikkből kiderül, hogy Líbia partjainál vizsgálódva egy élő Conus fumigatus példányra akadtak. Valószínűsíthető, hogy ez a példány egy hajóval kerülhetett a Földközi-tengerbe.

Kapcsolat a bemutatkozó cikkel

A "jellemző fajok/alfajok" részben említésre került többek között az a három faj, amelyek egy-egy példánya szerepel a bemutatkozó cikkben lévő kérdéshez kapcsolódó képen. Balról-jobbra a következők láthatóak:

• Conus striatus striatus
• Conus textile
• Conus geographus