Névjegy: Conus (Elisaconus) litteratus, Linné (1758) Méret: 80-190 mm
Elterjedés: Indo-pacifikus térség - Vörös-tenger és Hawaii kivételével
Conus litteratus (Elisaconus litteratus) a leopardus-hoz hasonló "külsővel" rendelkező faj. Laikusok gyakran összetévesztik házaikat, pedig van néhány jó támpont, amely alapján szétválaszthatóak.
Élő példányokról készült fényképek szerepelnek az alábbi hivatkozáson: Kwajalein Underwater, Conus litteratus
Nevezéktan
A litteratus név már Linné első állatrendszertani munkájában is megjelent. Ahogy a leopardus bemutatásánál már írtam, Linné számára nem volt egyértemű, hogy az általa litteratus-ként azonosított egyedek eltérő fajokhoz tartozhatnak. Alap definíciója szokás szerint tömörre sikeredett:
C. testa conica alba, punctis fuscis. - Kúpalakú Conus ház, fehér alapon sötét pontokkal.
A hivatkozásokat követően még az alábbi kiegészítést tette:
Testa nivea fasciis obsoletis flavis, maculisque sparsis purpurascentibus. - Fehér színű ház megfakult, sárga sávokkal, elszórtan lilás foltokkal.
A megfakuló sárga sávok megléte valóban a felnőtt litteratus-ok házára illő megjegyzés (egyes példányok esetében a színes sávok hiányozhatnak is!) azonban a helyenként megjelenő lilás foltok a majd Röding által bevezetett leopardus-ra helytállóak. A litteratus házán mindig az alap lilás, a többi rész nem tartalmazza ezt a színt.
Formák
f. pardus
A következő nevezéktani "mérföldkő" Röding 1798-as katalógusa. Ebben megtörténik a "litteratus-ok" szétválasztása, létrejön a leopardus megnevezés, és egy különlegesség is, amelynek Röding a pardus nevet adta.
A pardus listaelemhez tartozó hivatkozás Martini 1773-as művének itt is bemutatott ábrájára vonatkozik.
Ezen a képen mintha egy sárga helyett piros sávokkal ellátott litteratus lenne látható, mely valóban szokatlan. Az érdekességet fokozza, hogy Martini a képre vonatkozóan a következőképp kezdi rövid leírását:
Fig. 667. ist aus dem Boltenschen Kabinet... - A képen ábrázolt ház a Bolten bemutatóteremben található...
Összegezve: 1773-ban Martini egy rajzzal hivatkozik a Bolten gyűjtemény egy darabjára, majd 25 évvel később Röding a Bolten gyűjtemény katalógusából visszahivatkozik Martini rajzára. Így később adta magát, hogy a konkrét példány hiányában magát a rajzot a pardus lektotípusának lehessen tekinteni.
Voltak akik a pardus-t a leopardus-hoz (pontosabban a millepunctatus-hoz) sorolták, mások litteratus-ként kezelték. Jelenleg ez utóbbi az elfogadott.
Ennek valószínű oka az, hogy ha nagyon ritkán is, de előfordul, hogy egy-egy fiatalabb litteratus példány háza nem sárga vagy narancssárga sávokkal tarkított, hanem inkább rózsaszínes. Monnier és társai 2018-as kiadású ikonográfiájában látható - jobb minőségben - az alábbi fotó:
A pardus megnevezést manapság nem használják.
f. arabicus
Lamarck 1810-es munkájában, közvetlenül a Conus litteratus-t követően tárgyalta az "arabicus"-t. A litteratus általa ismert meghatározásától pár dologban tért el a vonatkozó definíció. Tompa végű helyett "csonkolt" tekercsről írt, a kanyarulattetők pedig egyértelműbben csatornázottak lettek. Az igazi különbség abból adódott, hogy a litteratus meghatározásakor tartózkodott a színes sávok említésétől, az arabicus esetében viszont rögzítette,
...zonis tribus luteus-aurantiis... - ...három körbeérő, sárga-narancssárga sáv...
található a házon. Ez határozottan a fiatal példányok házain látszik, ezért az arabicus jelző leginkább rájuk vonatkozik.
Az arabicus megnevezést egyes kereskedők ma is használják.
f. grüneri
Reeve említi először 1843-as munkájában. Valójában olyan fiatal litteratus példányokat jelöl, amelyek háza egészen kicsi (nagyjából 3 centiméterig).
A grüneri megnevezést manapság nem használják.
Összehasonlítás
A Conus leopardus házával való összevetést korábbi cikkemben már tárgyaltam.
A Conus litteratus házához eléggé hasonlít a hivatalosan 2005-ben leírt Conus moncuri háza. Legkönnyebben talán a tekercsek alapján lehet különbséget tenni: a moncuri határozottan konkáv tekerccsel rendelkezik, a csúcs pedig pontban végződik.
