Névjegy: Conus (Cylinder) ammiralis, Linné (1758)  Méret: 50-100 mm (f. archithalassus: 30-60 mm)

Elterjedés: Indo-pacifikus régió - Csendes-óceán nyugati része - Thaiföld keleti részétől Ausztrália észak-nyugati részéig, Japántól Marshall-szigetekig, Fiji, Új-Kaledóniától Queenslandig

Conus ammiralis (Cylinder ammiralis), népszerű nevén Admirális kúpcsiga, valóban egyike a kivételesen szép házzal rendelkező kúpcsiga fajoknak. Különösen az élő példányok háza szépséges, de az üres házakról is remek fotók készíthetőek. Érdemes megnézni a következő web helyeken található fényképeket:

• Kivonat Guido Poppe, Philippe Poppe és Sheila Tagaro: 1000 Shells kiadványából, 26. oldal a kivonatban
• Kwajalein Underwater, Conus ammiralis

Nevezéktan

Az Admirális kúpcsigát - mely nevét a tengernagyok ruháján is látható sárga (aranyszínű) sávokról kapta - már Linné is ismerte, és elhelyezte az első hivatalos állatrendszertani nyilvántartásban, a Systema Naturae 10. kiadásában (1758).

Linné ammiralis definíciója roppant rövid, és nem is érthető igazán, hogy mire gondolt:

C. testa basi punctato scabra - "Conus ház durva pontozással (?) az alapnál"

Biztos vagyok abban, hogy e meghatározás alapján kevesen gondolnának az Admirális kúpcsigára. Ugyanez a leírás található a Systema Naturae utolsó - tizenharmadik - kiadásában (1791) is, tehát Gmelin sem változtatott rajta.

Hwass, a Nagy Francia Enciklopédia pótlólagos kötetei közül a Bruguière által megkezdett munkát (1792) folytatva így írt az ammiralis-ról:

Conus, testa conica citrino-furva, maculis albis trigonis fasciisque flavis subtilissime reticulatis, spira concavo-acuta. - Conus, kúpos, sárgás-barnás ház, fehér, háromszög alakú foltokkal és finom hálószerű sárga sávokkal, tekercse meredeken konkáv.

Ez a megfogalmazás sokkal inkább illik az Admirális kúpcsigához.

Mivel illusztrációkat nem tartalmaz Linné könyve, ezért az egyes fajokról szóló részekben a rövid leírás mellé hivatkozásokat helyezett el. A tizedik kiadás ammiralis szekciójában, különböző formákhoz fűzött meghatározásai mellé Rumph, Argenville és Petiver egy-egy munkájának vonatkozó ábráira hivatkozik. Mind a formák száma, mind a források mennyisége a 13. kiadásig bezárólag több tétellel bővült.

A Systema Naturae későbbi kiadásaiban a formákat alapvetően a sárga sávok száma alapján csoportosították. Ma már ezek egyik részének nincs rendszertani jelentősége, nem használjuk. Másik részükről kiderült, hogy a hozzájuk tartozó leírás nem ammiralis-t, hanem más fajt azonosít.

Rumph 1705-ös kiadású könyvében - D' Amboinsche Rariteitkamer - a XXXIV-es tablón lelhetőek fel ammiralis példányok. A három kismértékben eltérő mintázatú csigaház alapján Linné nem csupán egy fajt vezetett be rendszertanába, de rögtön nevesített három formát (Linnénél var., azaz változat) is, melyeknek jelölési sorrendben a summus, az ordinarius és az occidentalis nevet adta.

Válogatott formák

f. summus - főadmirális

Eredetileg Conus ammiralis var. summus (Linné, 1758).

Az újabb kiadások során az egyes meghatározások gyakran változtak. Ez történt a summus - melyet Rumph idejében már főadmirálisnak neveztek - esetében is, amely ráadásul "színt is váltott" Linnénél, és lett hússzínű házból (testa incarnata) rozsdavörös (testa ferruginea).

A summus leírásának alapját is képező rajzon világos és sötét sávok váltakozását lehet látni. A váll világos sávja alatt lévő, széles sötét sávot követi középtájt egy sötét "öv" által elválasztva két világos sáv, majd egy újabb sötét részt követően az alapnál egy világos sáv zár.

A Systema Naturae 13. kiadásából idézve (a 4 sávos kategóriában elhelyezve):

testa ferruginea maculis albis sparsis: fasciis flavis tenuissime reticulatis: tertia cingulo albo maculato. - elszórt fehér foltokkal tarkított rozsdavörös ház: finom hálószerű sárga sávokkal: a harmadikon fehér foltos övvel.

Linné sokak által osztott elgondolásában a hússzínű/rozsdavörös/stb. ház felszínén találhatóak sárga sávok. Ma már tudjuk, hogy a háttérszín a legtöbb kúpcsiga (beleértve az ammiralis-t) esetében fehér, és minden más szín ezt fedi el.

Jelenleg nem használják a főadmirális kifejezést és a summus megnevezést sem.

f. vicarius - viceadmirális

A 12. kiadásban vezette be Linné a Conus vicarius megnevezést, majd a 13. kiadásban Gmelin által került át Rumph alábbi ábrája hivatkozásként az occidentalis-tól a vicarius-hoz. A meghatározásnál négy sárga sávra hivatkoztak, amelyek foltmentesek (ez nem teljesül Rumph vonatkozó rajzára!).

Hwass-nál a definíció sokkal lazább: három vagy négy sárga sáv, övmentesen.

Jelenleg nem használják a viceadmirális kifejezést és a vicarius megnevezést sem.

f. archithalassus

Az archithalassus utolsó kanyarulatán szemcsék láthatóak.

Ezt a nevet (th helyett sima t-vel) először Lightfoot használta 1786-ban, amikor katalógust készített Portland hercegnőjének gyűjteményéből:

A fine specimen of Conus Architalassus, S. a curious granulated variety of the High Admiral, extremely scarce, from Amboyna. - Egy szép Conus Architalassus, a főadmirális egy szokatlan, szemcsézett változata, rendkívül ritka, Ambonból.

Az architalassus tehát a főadmirálisnak a granulált (szemcsézett) felszínű változata.

Az archithalassus írásmódot Hwass vezette be 1792-ben, és a következőt írta erről az ammiralis-ról:

testa granulata, fasciis tribus, media cingulata - szemcsézett ház, három sávval, a középsőben övvel

Ebben a leírásban csak három sáv szerepel, amely ahhoz a logikához illeszkedik, hogy középen nem két sárga sávot érzékelünk, hanem egy széleset, középtájt övvel elválasztva.

f. princeps

Csigaházak lelkes gyűjtői és kereskedők között elterjedt megnevezés a princeps forma. A Fülöp-szigeteken elhelyezkedő Zamboanga-félsziget környéki vizekben találhatóak olyan ammiralis példányok, amelyek leggyakoribb jellemzői a sötét-barna sávok megléte számos egészen kicsi fehér folttal is tarkítva. Az alábbi fotón egy ilyen példány látható:

A princeps névvel az a probléma, hogy egy Linné által 1758-ban már leírt faj is ezt a nevet viseli. Ennek ellenére Röding - aki Conus helyett a Cucullus-t használta - 1798-ban készített katalógusa (Museum Boltenianum) az ammiralis szekciójában tartalmazza a C. Princeps megnevezést a következő leírással:

Der Rang - Admiral mit 4 Bänden Gmel. C. ammiralis summus. a. sp. 10. Favanne t. 17. f. S. Knorr. I. t 8 f.2.

A princeps forma esetében tehát négy (világos) sávval rendelkező Admirálisról van szó, mely megfelelne Gmelin "főadmirálisának". Knorr hivatkozott rajza színes, és valóban kivehető belőle az apró fehér "sátorminták" megléte. Ugyanakkor a barna sávok nem eléggé sötétek a tipikus "princeps" formához. A "négy sáv" arra utal, hogy a középső részt Röding nem tekinti egyetlen egységnek, mint ahogyan Hwass tette.

Röding egyébként többször elköveti azt a hibát, hogy már korábban meglévő és leírással rendelkező megnevezéseket "újrahasznosít", azaz eltérő leírással lát el. A princeps előtti bejegyzésben például a summus megnevezést értelmezi újra három sávval rendelkező Admirálisként.

Ahogy korábban említettem, ma már nem használjuk a sávok számát különböző formák megnevezésének alkotására. Ez a Systema Naturae által megkezdett kategorizálás érvényét vesztette.

Összehasonlítás

Létezik egy faj/alfaj (neve: pseudocedonulli, besorolása még vitatott), melynek háza az ammiralis-éhoz nagyon hasonló, külsőre annak koronázott (a csigaház vállán dudorok láthatóak) változatának tűnik. Földrajzi elterjedésüket tekintve diszjunktak, a pseudocedonulli csak az Indiai óceánban található meg. Az általam olvasott legfrissebb forrásmunkában egyelőre önálló fajként kezelik, ezért én is így teszek.

Az ammiralis háza egyéb fajok házaitól jól megkülönböztethető.